Blog
Hamszai G. András
Lélekpiruett
François Villon
Villon, ki nem ismert vagyont,
Költészetből anyagi haszont,
Ismerte a bort, s cellák bűzét,
Minden hazug ember bűnét.
Költő volt, amint csak lehet,
Semmi felett nem hunyt szemet,
De belé s korába kerülne elmém,
Sorsát, eszét nem irigyelném.
Honnan volt a tengernyi sor?
Ezt okozá sok hordónyi bor?
Nagy a kétség, mi ebbe fér,
Áldott volt, egy fehér egér.
Mi ez a kor, övéhez képest?
Mézben fürdve falunk rétest.
Még kérded, vajh lecserélném
Rétes jussom versre, biz én!
Költő volt, jobb sem lehet,
Zseni, mi én sosem leszek.
Életünk cseppnyit sem kemény,
Sosem érint így meg a fény.
’12/04/25

SORS
ÖNBECSÜLÉS
LÉLEK
FISZ-GISZ
TUDATÜRÍTÉS
xyz